A
szopornyica vírus okozta, lázas betegség.
Elsősorban
a légutak, a gyomor- béltraktus megbetegedésével jár,
de idegrendszeri és bőrelváltozásokat okozó formája is ismert. Fiatal
állatoknál gyakran elhulláshoz vezet a megbetegedés. Idősebb állatoknál, és enyhébb
lefolyás esetén a gyógyult állatok jelentős részénél idegrendszeri károsodás marad
vissza. Meglehetősen
régóta ismert, már a 18. század vége óta.
Irodalmi adatok szerint a kutyák túlnyomó többsége
már 1 éves kora előtt találkozik a kórokozóval.
A betegség iránt a róka és a farkas
is fogékony - de a menyétfélék, nyércek, mosómedvék
is! Érdekesség, hogy nagymacskáknál (tigris, oroszlán, leopárd, jaguár)
is halálos végű megbetegedéseket okozhat! És hogy ne csak szárazföldi állatokat
említsünk, a fókák, delfinek is megbetegedhetnek.
Járványtan
A fertőzött, beteg állatok a kórokozót váladékaikkal
terjesztik. Ez lehet a kilehelt pára, orrváladék, vagy akár a vizelet is. A fertőződés
közvetlen érintkezéssel történik - pl. fertőzött takarmánnyal, ivóvízzel, fertőzött
eszközökkel. Érdekesség, hogy esetenként már "sokat megélt" idősebb kutyák is
megbetegednek szopornyicában. Kórfejlődés
A fertőződést követően a vírus a garatban,
a toroktájék nyirokszöveteiben szaporodik el (torokgyulladás), majd megjelenik
a véráramban is. Ezt követően a légző- és emésztőszervek következnek (orrfolyás,
hasmenés), melyek hámszövetében folytatódik a szaporodás, és ugyanezt figyelték
meg a lépben, nyirokcsomókban és a csontvelőben is. Rendszerint az agyvelőben
is elváltozások alakulnak ki.
Idült lefolyás esetén a talppárnák
és az orrtükör szárazzá, repedezetté válik, de a fogak is károsodhatnak.
Az immunis
anyák kölykei az anyatejjel 4-10 hetes korukig passzív védettségre tesznek szert,
amely az ebben az időszakban alkalmazott vakcinás védőoltás hatását nagymértékben
rontja. Lappangási
idő Általában 3-6 nap.
Tünetek
Általában hevenyen zajlik le a betegség,
azaz meglehetősen gyorsan. Kezdetben hirtelen felugrik a láz 41°C-ig,
majd átmenetileg csökken, ezt követően ismét emelkedik. Tipikus esetben savós
orrfolyás, kötőhártyagyulladás alakul ki. A beteg
étvágytalanná, kedvetlenné, elesetté
válik. Az orr- és szemváladék gennyessé válik, a szukák elvetélhetnek,
előfordul, hogy a szaruhártya kifekélyesedik, a csarnokviz elfolyik. Hasmenés,
torokgyulladás, hányás alakulhat ki.
Idült esetben
általában a tappárnák és az orrtükör megkeményednek, repedezetté válnak ("kemény
talp betegség"), vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló tünetekkel
találkozhatunk (rángógörcs, bénulások, tompultság). A heveny szopornyicából
felgyógyult állatoknál nem ritka a szaglásérzés elvesztése, mozgászavarok, keresztgyengeség,
hátulsó testfél bénulása, stb.
A szopornyicához kapcsolódóan gyakoriak a baktériumos
szövődmények, melyek a betegség lefolyását tovább súlyosbítják.
A halál oka
részben a tüdőgyulladás, és/vagy a gyomor- bélgyulladás,
másrészt a kialakuló agyvelőgyulladás. Gyógykezelés
A betegség kezelése
részben tüneti, részben a szövődmények kezeléséből áll. A keringés támogatása
mellett a baktériumos szövődmények kialakulását antibiotikumokkal igyekszünk megelőzni,
illetve a kialakult megbetegedést gyógykezelni. A megbetegedett állatok mintegy
fele a kezelések ellenére nem éli túl a betegséget. Megelőzés
A betegség nagy valószínűséggel megelőzhető
védőoltások (vakcinák) alkalmazásával. Kölyökkutyákat első alkalommal 2-3 hetes
időközzel kell védőoltásban részesíteni, majd évente egyszer
emlékeztető oltást kell alkalmazni. Oltóanyagok
A Magyarországon törkönyvezett, hivatalosan
forgalmazott oltóanyagok alkalmasak a szopornyica megelőzésére.
|