Veszettség | |||
|
A veszettség elleni immunizálás hatása
a magyarországi rókapopulációra
|
|
Szemethy László, Heltai Miklós, Bíró Zsolt Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék., Gödöllő, Páter K. u. 1., 2103 |
Bevezetés Az immunizálási program 1992-ben kezdődött Magyarországon és 1996-ban
már az egész Dunántúlra kiterjedt. Ezt a területet 1998 őszéig ötször
immunizálták és a veszettségi esetek száma erősen csökkent (WHO1998-as
adatok). Másrészt nyugat-európai vizsgálatok (Vos, 1995) erőteljes növekedést
találtak a róka populációsűrűségében párhuzamosan az immunizálással. Anyag és módszer Postai kérdőíves felmérést (Szemethy and Heltai, 1998) végeztünk a vadásztársaságok között 1988-1998 között hat alkalommal. A populációsűrűség, kotoréksűrűség adatokat Paradox, Quattro Pro (Borland International, Inc.) és MS Excel programok segítségével dolgoztuk fel. A statisztikai analízist SPSS for Windows (SPSS Inc.) programmal készítettük el. A területek és az évek hatásának vizsgálatára kétutas ANOVA-t, míg az évek közötti összehasonlításra egyutas ANOVA-t és Duncan range-tesztet használtunk. Eredmények A róka populáció növekedett Magyarországon 1988-1998 között (1. táblázat) |
Sőt a kotoréksűrűség is nagyobb volt a Dunántúlon, mint az alföldön. (2. ábra; kétutas ANOVA: a területekre F1,2020=6.63, p<0.01, az évekre F5,2020=1,79 NS). |
A dunántúli területen a róka populáció sűrűségét tekintve
1994 óta minden év szignifikánsan különbözött az előző évtől (egyutas
ANOVA: F5,754=1Q.83, p>o.001). Másrészt az Alföldön is szignifikáns
a különbség (egyutas ANOVA: F5,1093=11.12, p<0.001), de csak 1997 különbözik
az előző évektől és 1997 és 1998 között nincs különbség. A kotoréksűrűség
évek közti alakulásának vizsgálata szignifikáns különbséget mutat a Dunántúlon
1994-töl (F5,824=19.75, p<0.001), az Alföldön 1997-től (F5,1196=10.22
p<0.001).
|
Megvitatás Látható, hogy a rókapopuláció sűrűsége az egész országban növekedett az elmúlt években. A növekedés okai lehetnek a jelenlegi agrárstruktúra váltás, mint a nem megfelelő rágcsálóirtás vagy a növekvő ugarterületek aránya. Továbbá a jelenleg alkalmazott vadászati módszer, a puskával történő vadászat nem hatékony. A teríték adatok nem követik a populációnövekedést (Országos Vadgazdálkodási Adattár, 1998). Másrészt szignifikáns eltérés van a populáció növekedés ütemében a Dunántúl és az Alföld között. A becsült populációsűrűség gyorsabban növekszik a Dunántúlon mint azt a trendvonalak és a szignifikáns kölcsönhatás az évek és a területek között a kétutas ANOVA-ban mutatta. Ez lehet az immunizáció hatása. A kotoréksűrűség is nagyobb a Dunántúlon, de a trendvonalak nem válnak szét olyan erősen (a kölcsönhatás sem szignifikáns az évek és a területek között). Ugyanakkor ezt okozhatja a rókák szociális struktúrájának megváltozása (a családi csoportok kialakulása és a fiatalok alacsonyabb halálozási aránya (Müller et al, 1995) akik ily módon képesek beépülni a családi csoportokba. Irodalomjegyzék Országos Vadgazdálkodási Adattár (1998); Gödöllői Agrártudományi
Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkadási Tanszék. |